Mad Scientist és Epic brewing

Óriások közt

Szilágyi tamás - Mad Scientist

A Berlin Beer Week hivatalos megnyitóeseménye egy hajón volt, ami a Spree folyón csordogálva egy 50 csapos sörkóstoló esemény színhelyéül szolgált olyan sörfőzdékkel, mint az Epic Brewing, a Firestone Walker, a Brewdog, a Mikkeler vagy az Omnipollo. Ide a Mad Scientist egy darab meghívót kapott, és a főzdétől a Mango Bay volt csapon.

Nem az első olyan esemény volt ez, ahol igazi premier ligás sörfőzdékkel együtt jelentünk meg. Ez volt azonban az első olyan, hogy egy szakmai közönség számára történő kóstoláson vettünk részt, meghívásos alapon. Amíg Bécsben, hasonlóan bárkihez, aki kifizette a kiállítói díjat, egy stand voltunk, ahol opcionálisan lehetett sört kóstolni, itt most tudtuk, hogy ott vagyunk a sörsörban, és ezek az emberek, akik a világ sörelitjéhez tartoznak, meg fogják kóstolni a sörünket. Ezek a figurák most fintorogva vagy semleges arccal elengedik a poharat, és lépnek a következőre, vagy elismerően biccentenek, és megjegyzik a nevünket. Talán megkérdezik a barátjukat, hogy ‘hé, te vágod ezt a főzdét?’ Mert ugye hiába veszünk részt egy ilyen eseményen, ha semmilyen hatást nem váltunk ki a kóstolókból.

Az első eshetőségnél én totálisan fölöslegesen vigyorgok ott valahol az emberek között, szóval úgy voltam vele, hogy akkor akár én is kipróbálhatnék egy-két sört. Az elején szisztematikusan kitaláltam, hogy sörstílusok és intenzitás alapján fogok végig kóstolni párat, de az este hatos induláskor már annyira rá voltam pörögve a – szigorúan szakmai – tesztelésre, hogy úgy döntöttem, egészen egyszerűen elkezdem az első csapnál, és végig megyek az összesen úgy, ahogy van. Egy kicsit kaotikus volt, ahogy váltották egymást az Imperial stoutok, az alternatív erjesztésű sörök és az IPA-k de talán annál szórakoztatóbb volt ez az ömlesztett kontrollálatlan mámor.

Nagyjából a huszadik sörnél sikerül annyira feloldódni, hogy elkezdtem megkeresni a különböző alkotások szerzőit, és gratuláltam a nagyszerű sörökhöz. Az amerikaiak között olyan sörök, és ezek sörfőzői is jelen voltak, akik az ottani sörforradalom zászlóshajói voltak egykoron, évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött. Egy szakmai katarzis ezekkel az emberekkel kezet rázni, és szinte leírhatatlan élmény az, amikor azt kapom vissza, hogy ők meg pont hogy a mi sörünktől voltak elájulva. És nem olyan diplomatikus terelősen, hogy ‘hm, aha, jaja az elég jó volt, gratulálok’ hanem úgy, hogy ‘úúú az kibaszott jó volt, most szóltam a többieknek, hogy igyák ezt’.

Már az is hatalmas szó lett volna, ha nem lógunk ki extrémen negatív irányba a rengeteg sztársör között, de az elcsípett félmondatok és a konkrét visszajelzések alapján ez nem hogy nem történt meg, hanem mintha teljesen egyenértékű tagjai lettünk volna ennek az illusztris társaságnak.

A Brewdog Báros afterpartyt is beleszámolva egyéni csúcsot sikerült dönteném 51 megkóstolt sörrel, de sajnos azt kell hogy mondjam, hogy az utolsó pohár (BrewDog – Tokyo*) egyértelművé tette, hogy jelenleg ez nagyjából a maximum, amit a szervezetem még be tud fogadni.

Azt, hogy ez az esemény a közeli pozitív jövő hírnöke, vagy csak egy véletlenszerű 240 percig tartó álom, most még nem tudni, mindenesetre mi mindent megteszünk azért, hogy egyszer eljöjjön az a pillanat, amikor majd mihozzánk jönnek oda fényképezkedni, és aztán hazaérve úgy foglalják össze az eseményt, hogy ‘olyan főzdék is ott voltak, mint a budapesti Mad Scientist’.

A képen Kevin Cromptonnal, az Epic Brewing head brewerével vagyok (1994 óta főz a arc)

Szilágyi Tamás – Mad Scientist

Vélemény, hozzászólás?