Magamutogató udvariatlanság – Nohoplimit Double West Coast IPA

A Hopfanatic Double West Coast IPA

Az IPA és a sördivat

Újra van nálunk Nohoplimit a Hopfanatictól. A főzde egyik legismertebb söre a Double West Coast IPA, ami néhány évvel ezelőtti polcokra kerülésekor alaposan felkorbácsolta a sörrajongók hangulatát, bár tény, hogy az IPA-k divatja azokban az időkben tetőzött. Mindenki erősen komlózott felsőerjesztésű söröket szeretett volna inni, a főzdék nem is voltak tétlenek, egymást érték az India Pale Ale-ek a piacon. Azóta finoman lezajlott valami konszolidációféle, és nyitottabbak vagyunk a visszafogottabb, körmönfontabb sörökre. Talán kevésbé ugrunk neki a sörcsapoknak a bálványozott IPA hívószóra, de azért a legenda az legenda, az IPA meg IPA, nem lehet megkerülni. Az India Pale Ale-ek legfontosabb tulajdonsága talán a felismerhetőség: a karakteres komlóíz, a markánsabb alkoholtartalom teszi őket izgalmassá, és olyan fogyasztói élményt nyújt, mint egy határozottabb Sauvignon Blanc a borvilágban: aki beleszagol a pohárba, ha szakmabéli, ha csak műkedvelő, azonnal felkapja a fejét, hogy “komló” és “IPA”.

Double West Coast India Pale Ale

A West Coast, anélkül, hogy túl sokat szakmáznánk, úgy fogalmazható meg talán a legjobban, hogy rommá van komlózva minden irányból és formában. Míg az East Coastok esetében szeretik finomhangolni a komlót, kiemelni egyes ízeket, másokat visszafogni (ehhez igazán jól kell főzni), addig a West Coast esetében a keserűség és a tömény komlósság áll mindenek felett, nincs rafinéria, finomkodás. Double, magas alkohol, esetünkben 8,5%. Az IBU nem szerénykedik, 100-as értéket üt meg a keserűség, ami tulajdonképpen a plafon – bár vannak főzdék, például a Brewdog, akik a Jack Hammer nevű sörükre 200+ IBU-t írtak. De ők is hozzátették, hogy ez a szám “theoretical”. Annyi tehát elfogadható, hogy a 100 nagyon-nagyon keserűt jelent.

Nohoplimi Double West Coast IPA. A hab rendületlen.

Nohoplimit

És akkor lássuk az italunkat. A Nohoplimit komlója abban a pillanatban megüti az ember orrát, amikor kinyitja a palackot. Csupa rámenős gazosság, zöldesség, élénkség, méz, kicsi csalán is van az illatban. Férfias, dögös, asztalra csapós a sör. Tele magamutogató udvariatlansággal: lehengerel. Pedig még bele sem kóstoltunk. A szín mély, az arany és a borostyán között valahol, inkább az utóbbi felé billenve. A hab sűrű, mint a felvert tojásfehérje, és nagyon sokáig megmarad mozdulatlanul. Míg a cikket megírtuk, magára hagytuk a poharat, a hab ugyanúgy tartotta magát. Az íz is lendületes, csupa fűszer, komló, citrus és kesernye. Az alkohol szinte teljesen elvész ebben az ízkavalkádban. A sörben ötféle komló van, ez elég izgalmasra hangolja az aromatikáját.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..